Rendeletek
A helyi iparűzési adóról
Mezőpeterd községi Önkormányzat képviselő-testületének 8/2003.(XII.17.) kt. sz. rendelete a helyi iparűzési adóról

Mezőpeterd községi Önkormányzat képviselő-testületének 8/2003.(XII.17.) kt. sz. rendelete a helyi iparűzési adóról

Mezőpeterd községi Önkormányzat képviselő-testülete az 1990. évi C. törvény 1. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja a helyi iparűzési adóról.

Adókötelezettség

1. § (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén

-         állandó vagy

-         ideiglenes

jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).

(2) Az önkormányzat illetékességi területén az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt – bel- és külterületet magában foglaló – térséget kell érteni, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed.

Az adó alanya

2. §    (1) Az adó alanya a vállalkozó.

(2) Vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző:

a)     a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,

b)    a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelő tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000.-Ft-ot meghaladja,

c)     jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll,

d)    egyéb szervezet, ideértve azt is, ha felszámolás vagy végelszámolás alatt áll.

Az adóköteles iparűzési tevékenység

3. § Adóköteles iparűzési tevékenység a vállalkozó e minőségében végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység

4. § (1) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az

            önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel

            rendelkezik, függetlenül attól, hogy a tevékenységét részben vagy

            egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

(2) E rendelet alkalmazásában székhely: belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), cégbejegyzésben bírósági nyilvántartásban) az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban ekként feltüntetett hely, ilyen hely hiányában vagy ha több ilyen hely van, akkor a központi ügyvezetés helye, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely.

Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelephelye vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni.

(3) E rendelet alkalmazásában telephely:

a)     az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye – függetlenül a használat jogcímétől-, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a  telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, az irodát, a fiókot, a képviseltet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant.

b)    Hang, kép, adat vagy egyéb információ (ideértve a rádió- és televízió programokat is) vezetéken, kábelen, rádión,, optikai úton vagy elektromágneses rendszer útján történő továbbítását szolgáló berendezés, amennyiben annak üzemeltetése rendszeres személyes jelenlétet kíván.

Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység

5. § Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó:

a)     piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat,

b)    építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül.

c)     Bármely – az a) és b) pontba nem sorolható – tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

6. § Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg.

7. § Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időben terjedelmére.

Az adó alapja

8. § Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja:

-         az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele,

-         csökkentve:

- az eladott áruk beszerzési értékével és

- a közvetített szolgáltatások értékével, valamint

- az anyagköltséggel.

Állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén az adó alapjának egyszerűsített meghatározása

9. § (1) a 8 §-tól eltérően az adó alapját a (2), illetőleg a (3) bekezdésben foglaltak szerint – figyelemmel a (4) és (5) bekezdésre – is megállapíthatja a következő adóalany:

a)     személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kisterelő) vállalkozó,

b)    a 2. a)-d) pontja szerinti más vállalkozó feltéve, hogy a nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóévet megelőző adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan – nem haladta meg a 4 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben – időarányosan – a 4 millió forintot várhatóan nem haladja meg.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja

-         az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapjának 20 %-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti – e tevékenységből származó – bevételének 80 %-a

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja

-         a nettó árbevételének 80 %-a.

(4) Ha az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultság

-         nem munkaviszony létesítése miatt szűnik meg, vagy az (1) bekezdés b) pontjában említett vállalkozó az adóévben – időarányosan – 4 millió forintot meghaladó nettó árbevételt ért el, akkor az adó alapját – az adóév egészére a 8. § szerint kell megállapítani.

Ha az (1) bekezdés a) pontjában említett magánszemély vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultságát munkaviszony létesítése miatt úgy veszti el, hogy az adóévben elért árbevétele a 4 millió forintot nem haladja meg, az iparűzési adójának alapját ebben az adóévben a (3) bekezdés alkalmazásával is megállapíthatja.

(5) Az adó alapjának (2) vagy (3) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést az adóévet megelőző adóévről szóló bevallással egyidejűleg, a tevékenységet évközben kezdő vállalkozó, illetve ha az önkormányzat az adót év közben vezeti be, akkor az adókötelezettség keletkezését, illetve az önkormányzat adót bevezető rendeletének hatályba lépését követő 15 napon belül kell megtenni az adóhatósághoz.

10 § (1) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját – a 8. § vagy a 9. §-ban foglalt előírásoktól eltérően – az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50 %-ában is megállapíthatja.

(2) Az adó alapjának az (1) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést a 9. § (5) bekezdése szerint kell megállapítani.

(3) Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor az adó alapját az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévre az (1) bekezdés szerint, a naptári év hátralévő részére a 39. § (1) bekezdése, vagy a 9. § előírásai szerint kell megállapítani, utóbbi esetén feltéve, hogy a 9. §-ban foglalt feltételek egyébként fennállnak.

(4) Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor

a)     köteles azt 15 napon belül bejelenteni az önkormányzati adóhatóságnak, s ezzel egyidejűleg a naptári év hátralévő részére bejelentést tenni a várható adó összegéről. A bejelentett várható adó összege alapján az adóhatóság megállapítja az adóelőleg összegét.

b)    Az egyszerűsített vállalkozó adóról szóló törvény szerinti adóévéről szóló bevallást az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott időpontig köteles benyújtani, s ezzel egyidejűleg az adóévre már megfizetett előleg és a tényleges fizetendő adó összegének különbözetét megfizeti, illetve igényelheti vissza.

11. §. Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

12. §. Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a mellékletben meghatározottak szerint megosztania.

Az adó mértéke

13. § Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 2 %.

14. §. Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adó mértéke

a)     az 5. § a) pontja szerinti tevékenység –végzés után naptári naponként 1000.-Ft

b)    az 5. § b) és c) pontja szerinti tevékenységvégzés után naptári naponként 5000.-Ft.

15. § A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően - a 16 §-ban meg határozott módon – levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó.

16. § Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely(ek) szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le.

Adómentesség, adókedvezmény

17. § Adómentesség, adókedvezmény a vállalkozók részére nem állapítható meg..

Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése

18. §. (1)  A vállalkozó – a (4) bekezdésében foglaltak kivételével – adóelőleget köteles fizetni.

(2) Az adóelőleg összege

a)     ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, az adóévet megelőző adóév adójának megfelelő összeg,

b)    ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelőző adóév adójának az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján adóévre számított összege,

c)     az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege.

(3) Ha a jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az előleg összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani.

(4) Nem köteles adóelőleget fizetni az előtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozó, az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már működő, de az önkormányzat illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenységet kezdő vállalkozó esetében.

(5) Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli.

(6) Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig a (2) bekezdés a)-b) pontjában említett vállalkozó az adóelőlegét az előző fizetési meghagyás alapján fizeti.

19. § (1) Ideiglenes (alkalmi) iparűzési tevékenység esetén a működés időtartama szerint járó adó készpénzben is megfizethető a (2) bekezdésben meghatározott pénzkezelési szabályok betartásával.

 (2) A Postahivatallal nem rendelkező községekben, továbbá tanyaközpontokban, külterületeken – előzetes kihirdetés mellett – befizetési napokat lehet tartani, amikor az adózók készpénzben fizethetnek. Készpénz átvételére kizárólag az jogosult, akit erre az adóhatóság vezetője írásban felhatalmazott és az e célra rendszeresített hivatalos nyugtatömbbel ellátott. Az átvett készpénzről azonnal nyugtát kell adni, s a pénzösszeget az átvétel napján, de legkésőbb a következő munkanapon az adóbeszedési számlára be kell fizetni.

(3) Az önkormányzat feljogosítja az adóhatóságot arra, hogy a (2) bekezdésben meghatározott pénzkezelési szabályok betartásával 5000 forintot meg nem haladó összegű helyi adóra (adótartozásra) készpénzbefizetést elfogadjon.

Záró, hatályba léptető és értelmező rendelkezés

20. §. Az e rendeletben nem szabályozott kérdések esetében értelemszerűen a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényt kell alkalmazni.

21. § Ez a rendelet 2004. január 1. napján lép hatályba.  Egyidejűleg hatályát veszti: az önkormányzat helyi iparűzési adóról szóló 3/1995.(III.14.) ktsz. rendelete, valamint a módosítására kiadott 7/1996.(X.24.) ktsz, a 8/1997.(XII.22.) ktsz, a 7/1998.(XII.15.) ktsz, a 10/1990.(XII.9.) ktsz, a 17/2002.(XII.18.) ktsz. rendelet.

  E rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

22. § E rendelet alkalmazásában a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. §-ban meghatározott értelmező rendelkezések közül a helyi iparűzési adóhoz kapcsolódó pontokat kell értelemszerűen figyelembe venni.

Mezőpeterd, 2003. december 17.

Pap Miklós                                                                    Dr. Krizsán Miklós

Polgármester sk                                                                                      jegyző sk

1.     sz. melléklet a 8/2003.(XII.17.) ktsz. rendelet 12 §-ához.

A nettó árbevétel megosztása:

a)     a megosztás elvét, pontos menetét, az adóelőleg és az adó összegét a vállalkozónak – az adóhatóságok által ellenőrizhető módon – a fizetési kötelezettség jelentkezésekor írásban rögzítenie kell,

b)    a vállalkozási tevékenység végzésének helyei között megosztott nettó árbevételnek (p. termelés, forgalom, bér vagy létszám alapján) a tevékenység végzésével arányosnak kell lennie.

c)     A vállalkozási tevékenység végzésének helyeire osztott nettó árbevételek összegének meg kell egyeznie a vállalkozó teljes nettó árbevételének összegével,

d)    Az adóelőleg számításnál ugyanazt a megosztási elvet kell alkalmazni, mint az adó számításánál,

e)     Ugyanazon adóév folyamán csak egyféle megosztási módot lehet alkalmazni

A helyi iparűzési adóról
vissza 
 
Keresés
 
 Települési képek 
Vendégkönyv
3 Tétel
2009.06.07.18:06:00

  Mezőpeterd Község Önkormányzata
  Mezőpeterd  
tel:   fax:
email:
powered by UNIPortal