Rendeletek
Mezőpeterd község Általános Rendezési Tervéről.

Mezőpeterd község Önkormányzatának 5/1994.(V.18.) ktsz. rendelete Mezőpeterd község Általános Rendezési Tervéről

 

Mezőpeterd község Önkormányzati képviselő-testülete az építésügyről szóló többszörösen módosított 1964. évi III. sz. törvény végrehajtására kiadott 30/1964. (XII.2.) sz. kormányrendelet 27. § (4) bekezdésében biztosított jogkörében, továbbá a 2/1986. (II.27.) ÉVM sz. rendelettel közzétett, többszörösen módosított Országos Építésügyi szabályzat (OÉSZ) 6. § (2) bekezdésében kapott eseti felhatalmazás, valamint a KIM eseti eltérési engedélyében foglaltak alapján megalkotta a helyi építési előírásokat és alkalmazását elrendeli.

 

I Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya

 

1.      §

 

(1) Kiterjed Mezőpeterd teljes igazgatási területére

(2) A hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, épületet, építményt tervezni, építeni, bővíteni, átalakítani, korszerűsíteni, felújítani, helyreállítani, bontani, illetve ezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások, e rendelet, valamint a szabályozási tervek előírásainak megfelelően szabad.

(3) Az általános érvényű előírások azon további módosításai, amelyeknek a testület érvényt kíván szerezni, testületi döntés alapján e rendeletben át kell vezetni.

(4) Az építmények kialakítása a vonatkozó egyéb előírások betartása mellett feleljen meg az e rendeletből származó követelményeknek is.

 

II. Fejezet

A BELTERÜLET FELHASZNÁLÁSA

Területfelhasználás

 

Általános területfelhasználási előírások.

 

2. §

(1) A község területe a következő területfelhasználási egységekre tagozódik a szabályozási terv szerint:

a.)    lakóterületek

b.)    intézményterületek

c.)    ipari és raktár (vállalkozói) területek

d.)    zöldterületek

e.)    közlekedési területek

f.)      közlekedési területek

g.)    jelenleg nem konkretizált rendeltetésű (tartalék) területek

h.)    az a, b, d, f, területfelhasználási egységek idegenforgalmi hasznosítás céljára is számításba vehető terüeltek.

(2) A szabályozási terven ábrázolt jelek közül

a.)    a kül- és belterületek

b.)    a területfelhasználási egységek

c.)    az övezetek, építési övezetek és azok határvonala

d.)    építési vonalak

e.)    a levegőtisztaság védelmi kategóriák

a határvonalát módosítani csak a rendezési terv felülvizsgálata és testületi döntés alapján lehet.

(3) A belterületté nyilvánítás a konkrét igények függvényében szakaszosan is végrehajtható.

A belterületi területfelhasználási egységek

Lakóterületek

 

A területre vonatkozó általános előírások

 

3. §

(1) Elsősorban lakóépületek és a hozzájuk tartozó melléképületek

a.)    jármű, munkagép-, tüzelő-, termény-, szerszámtároló

b.)    termék előállítására – javítására, személyi szolgáltatások céljára szolgáló kisipari műhely

c.)    kiskereskedelmi kisüzlet, pavilon

d.)    nyárikonyha, mosókonyha, szárító, kazánház saját célra

e.)    állattartásra szolgáló építmény

f.)      árnyékszék

illetve melléképítmények

a.)    kerti építmény (lugas, játszó- és pihenőhelyek

b.)    növényház, fóliasátor

c.)    terepszint alatti építmény

d.)    hulladéktartály tároló

e.)    kirakatszekrény

f.)      közműbecsatlakozás építménye, közműpótló

g.)    állatkifutó, trágyatároló, siló

elhelyezésére szolgál.

(2) A melléképület különállóan vagy a főépülethez csatlakoztatva is építhető. Homlokzat-, és gerincmagassága nem haladhatja meg a főépületre előírt méreteket, kivéve a terménytárolóként használt fedett, nyitott épületeket (csűr-fészer). Homlokzatmagasságuk max. 5,0 m lehet.

 

4. §

(1) A területen főépületként

a.)    szállásépületek

b.)    az alapfokú ellátást szolgáló intézmények

c.)    kisüzemi termelő és tároló építmények

d.)    üzemanyagtöltő állomások, személygépjárművek kocsimosói és karbantartó műhelyei

e.)    személygépjármű tárolók

is elhelyezhetők.

(2) Az elhelyezés feltételei:

a.)    Feleljenek meg az övezetre vonatkozó zaj- és rezgésvédelmi előírásoknak

b.)    Az ellátórendszerek igénybevételével azok működésében zavart nem okozhatnak.

c.)    Működtetése a közrendet, közizlést és kegyeletet nem sértheti

d.)    A beépítés módja, a homlokzatmagasság és a beépítettség mindig eseti elbírálást igényel a településkép és a szomszédok jogos érdekeinek figyelembevételével.

 

5.      §

Az építési telek

(1) Csak egyedi telek lehet.

(2) Telekmegosztás és telekegyesítés általános előírásai:

a.)    Meglévő lakótelket több önálló lakótelekké lehet osztani, ha a telekmegosztás után mindegyik lakótelek eléri az övezetben előírt legkisebb telekterületet, a telek alakja pedig az övezetben engedélyezhető fő és melléképületek, valamint melléképítmények elhelyezését – az előírt védőtávolságok betartása mellett – lehetővé teszi.

b.)    Meglévő lakótelkeket össze lehet vonni, ha a lakótelkek valamelyike nem éri el az övezetben előírt legkisebb méretet, vagy ha az összevonás következtében a lakótelek kedvezőbben építhető be.

c.)    Telekösszevonást, vagy kiegészítést lehet előírni, vagy az építési engedélyt meg kell tagadni az esetben, ha a már kialakult lakótelken az övezetben előírt beépítési mód alkalmazása mellett legalább az OÉSZ 15 § (3) bek-ben előírt lakás, valamint az üzemeltetéshez szükséges, OÉSZ 153 § (6) bek-ben előírt kiegészítő helyiségek, melléképítmény(ek) és legalább egy személygépjármű elhelyezésére alkalmas szabad terület nem helyezhető el.

A lakótelek beépítésének általános előírásai.

(1) Lakóterületen melléképületek főépületként nem építhetők.

Főépület nélkül melléképület nem építhető.

(2) Rendeltetési egységként a lakótelken legalább egy gépkocsi elhelyezését biztosítani kell, vagy:

a.)    főépületben

b.)    melléképületben

c.)    gépjárművel megközelíthető szabad területen.

(A szabad terület kialakítására a melléképület elhelyezésének szabályai vonatkoznak)

(3) A fő- és melléképület elhelyezésének az OÉSZ 11. § (2) bek. alapján kell eljárni. Indokolt esetben a hatóság a melléképületek összeépítését is elrendelheti, ha csak azáltal biztosítható a lakótelek előírások szerinti beépítése, a tűzrendészeti előírások betartása.

(4) Ahol működő szennyvízcsatorna van, közműpótló berendezés a lakótelken nem helyezhető el.

(5) Az engedély nélkül épült, az övezeti előírásoknak nem megfelelően elhelyezett épületeket a helyén visszaépíteni nem lehet. Az ilyen épületeknél csak életveszély elhárítása céljából lehet megerősítési munkálatokat végezni. Engedély nélkül épült és az övezeti előírásoknak nem megfelelően elhelyezett főépületekre engedélyköteles melléképületekre és melléképítményekre az építési hatóság a fennmaradási engedélyt köteles megtagadni.

Az engedélyhez nem kötött, de az övezeti előírásoknak nem megfelelően elhelyezett melléképületek és melléképítmények engedély nélkül építkezésnek minősülnek.

(6) Az épületek elhelyezésénél az övezeti előírásokon kívül a meglévő épületekre is figyelemmel kell lenni. Ezek módosító vagy korlátozó hatását egyedileg kell elbírálni.

(7) Az OÉSZ előírásai alóli felmentés mellett, szükség esetén a helyi előírások alóli eseti felmentést is lehet adni. Ez esetben – ha az OÉSZ általános érvényű egészségügyi tűzrendészeti vagy környezetvédelmi előírásait nem sérti, az eseti felmentést az engedélyező hatóság csak a helyi önkormányzat határozat alapján adhatja meg.

(8) Abban az esetben, ha egy lakótelek még beépíthető, de telekviszonyai az előírásoknak nem felelnek meg, az építés csak eseti elbírálás alapján engedélyezhető, amely során az övezeti előírásoknál szigorúbb feltételek szabhatók annak érdekében, hogy a településkép védelme mellett az egyéb országos vagy helyi előírások (környezetvédelmi-, tűzrendészet-, stb.) betarthatók legyenek.

(9) Előkert mélységét ha a T-3 jelű szabályozási tervlap másképpen nem rendelkezik, a kialakult állapot figyelembevételével esetenként kell meghatározni úgy, hogy a 3-3 szomszédos előkert átlagát kell venni. Nem kell figyelembe venni az átalagostól rendkívüli módon 5 m-nél nagyobb mértékben – eltérő előkertet.

 

Építési övezetek részletes előírásai

 

7. §

(1) A beépítési mód általában oldalhatáron álló, de egyedi elbírálás alapján – amennyiben a telekméretek, valamint a szomszédos telek épületeitől mért tűztávolság ezt szükségessé teszik – szabadonálló, vagy ikresített beépítési mód is létesíthető, lakótömbönként vagy szórványosan az övezetben előírt beépítettség betartása mellett.

(2) Amennyiben az övezetre előírt minimális telekméretet a már kialakult telkek valamelyike nem éri el, a telek egyedi elbírálással msx. 35 %. Beépítettséggel építhető be az általános érvényű szakhatósági előírások betartása mellett. Ezekre a telkekre állattartó épületek csak az esetben helyezhetők el, ha azt az övezeti előírás lehetővé teszi és az előírt védőtávolságok betarthatók.

(3) Az övezetekben egy lakótelken legfeljebb 2 önálló lakást vagy két önálló rendeletetési egységet tartalmazó főépület helyezhető el. Egy lakótelken két főépület nem építhető.

(4) Az állattartó épületek kizárólag melléképületben helyezhetők el a következőkben felsorolt védőtávolságok betartása mellett:

-         Lakóépülettel azonos telekhatárra, a lakóépület mögé telekhatárra vagy attól min. 3,00 m-re, a hátsó telekhatártól min. 6,0 m-re

-         Kisállat ólja, ketrece lakóépülettől min. 6,0 m-re, nagy és kis haszonállat ólja lakóépülettől min. 10,0 m-re, trágya- és trágyalétároló lakóépülettől min. 12,0 m-re legyen elhelyezve.

 (5) Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket a mellékelt táblázat tartalmazza.

 Az általános követelményeket el nem érő telkek eseti előírások szerint építhetők be.

 A táblázatban előírt paraméterek betartása kötelező. A kialakult helyzet kezelhetősége  érdekében alkalmazható kivételeket az övezetenkénti előírások tartalmazzák.

 

IV. építési övezet (általános)

 

8. §

(1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek döntő többsége megfelel az OÉSZ 23. §. (4) táblázatban előírtaknak. Ezeknek a telkeknek a beépítésére az OÉSZ 23. §. (1), (2), (3), (5) előírásai vonatkoznak.

(2) Az övezetben

a.)    csak egyedi telkek alakíthatók. A telken a 3. § (1) bek-ben foglaltak szerinti főépület, melléképületek, valamint melléképítmények helyeztetők el. A főépületben 2 rendeltetési egységet lehet elhelyezni.

b.)    A beépítési mód oldalhatáron álló, de alapos indok, vagy kényszerítő ok esetén – egyedi elbírálás alapján – szabadonálló, vagy ikresített beépítési mód is létesíthető.

c.)    Legalább részleges közművesítettség kötelező.

Ennek hiányában a telken lakóépület nem építhető.

(3)

Az egyedi telek

Az épület

Beépítési módja

Övezeti jele

Legkisebb

Szélessége  mélysége    területe

(m)                (m)              (m2)

Legnagyobb beépítettség %

Homlokzatmagassága (m)

Oldalhatáron álló

IV-0-1

IV-0-K

14

14

50

50

900

800

30

30

-4,5

K.

Szabadon álló

IV-Sz-K

16

50

900

30

-4,5

Ikresített

IV-Ikr-K

13

50

700

30

-4,5

 

(4) Az előírásoknak nem megfelelő telekviszonyok esetén:

a.)    Ha a meglévő építési telek méretei és területe kisebb az övezetben általánosságban előírtnál, az építési telek a 7. § (2) szerint építhető be akkor, ha a telek területe legalább a 650 m2-t eléri.

b.)    Ha a kialakult telek mérete nem éri el az a.) pontban ismertetett minimumot, az építés csak eseti elbírálás alapján engedélyezhető, a III. építési övezet előírásainak alkalmazásával. A telek területe ez esetben is el kell érje a III. –Sz-K, vagy a III-0-K szerinti 600 ill. 550 m2-t.

c.)    550 m2-t el nem éri telkek beépítésénél a IV. építési övezetben az 5. § (2) c. pontja szerint kell eljárni.

(5) Kisüzlet, szolgáltató, kisüzemi termelő és tároló építmények lakással egybeépített egysége setén a beépítettség 35 % lehet, ha a terv igazolja hogy a működtetés feltételei biztosíthatók.

 

MP-1. helyiépítési övezet

 

9. §

(1) Az övezetbe a történelmi településrész, valamint az alapfokú intézményeket is magukba foglaló lakóterületek tömbjei tartoznak.

(2) Az övezetben

a.)    csak egyedi telkek alakíthatók, legfeljebb kétlakásos épületek elhelyezésére

b.)    A 3, § (1) és (2) bekezdés szerinti bármely melléképület és melléképítmény elhelyezhető, az állatok tartása korlátozott számban engedélyezhető.

c.)    A beépítési mód oldalhatáron álló. A főépületet utcára merőleges gerinccel kell építeni. Melléképület a főépület építési vonalával megegyezően, vagy a kialakult beépítésnek megfelelően keretes módon is elhelyezhető.

d.)    Amennyiben a meglévő melléképület az építési oldallal szembeni telekrészre épült az 1. sz. melléklet szerint helyben átépíthető.

e.)    Legalább részleges közművesítettség kötelező.

(3) Az övezet egyedi telkeinek legkisebb méreteit és beépítését a következő táblázat alkalmazásával lehet meghatározni.

Az egyedi telek

Beépítési módja

Övezeti jele

Legkisebb

Szélessége   mélysége   területe

(homlok-

vonala)

m                    m                m2

Legnagyobb beépítettsége %

Lakóépületének legkisebb-legnagyobb homlokzatmagassága (H) m-m

Oldalhatáron álló

 

MP-1

14

40

700

30

- 4,5

Egyedi telek átalakítása esetén

Oldalhatáron álló

MP-1

18

60

1100

30

-4,5

 

(4) A telek átalakítás esetén az előírt telekméreteknek az érintett telkek mindegyikénél teljesülniük kell.

(5) Az előírásoknak nem megfelelő telekviszonyok esetén

a.)    ha a meglévő építési telek méretei és területe kisebb az övezetben általánosságban előírtnál, az építési telek 7. § (2) szerint építhető be akkor, ha a területe legalább 600 m2-t eléri.

b.)    Ha a kialakult telek mérete nem éri el az a) pontban ismertetett minimumot, az építés csak eseti elbírálás alapján engedélyezhető.

(6) Kisüzlet, szolgáltató, kisüzemi termelő és tároló építmények a lakással egybeépítetten vagy a lakóépülettel szemközti telekrészen, valamint utcavonalon is elhelyezhetők a tűztávolságok betartásával. A beépítettség 35 % lehet, ha a terv igazolja, hogy a működtetés feltételei biztosíthatók.

(7) Előkert mélységének megállapítása 6. § (9) bekezdés alapján lehetséges.

 

MP-2 helyi építési övezet

 

10. §

(1) Az övezetbe a temetővel szomszédos lakótömbök tartoznak.

(2) Az övezetben a 8. § előírásai érvényesek, de a temető 50 m-es védőtávolságába eső telekrészen

a.)    állattartó épületek tilalmát

b.)    kútfúrási tilalmat

szükséges fenntartani.

 

MP-3 helyi építési övezet

 

11. §

(1) Az övezetbe azok a tömbök tartoznak, amelyek féloldalasan beépített utcákhoz csatlakoznak és a telekmélység lehetővé teszi megosztásukat.

(2) Az övezetben általában a 8. § (2) (5) bekezdés előírásai érvényesek, de a Kossuth –Vasút-Rákóczi-Széchenyi utcák által határolt tömbben az alapfokú intézmények szomszédsága miatt az MP-1-es építési övezetnek megfelelő állattartási korlátozással.

(3) Az övezet egyedi telkeinek legkisebb méreteit és beépítését a következő táblázat alkalmazásával lehet meghatározni.

 

Az egyedi telek

Beépítési módja

Övezeti jele

Legkisebb

Szélessége   mélysége   területe

(homlok-

vonala)

m                    m                m2

Legnagyobb beépítettsége %

Lakóépületének legkisebb-legnagyobb homlokzatmagassága (H) m-m

Oldalhatáron álló

 

MP-3

14

45

650

30

- 4,5

 

(4) A táblázat értékei a telekmegosztásra is érvényesek.

 

Intézményterületek

A területre vonatkozó előírások

 

12. §

(1) Elsősorban önálló rendeltetési egységet képező település szintű feladatokat ellátó intézmények (intézménycsoportok) elhelyezésére szolgál.

(2) A területen főépületként

a.)    alapfokú intézmények építményei

b.)    lakó- és szállásépületek

c.)    önálló rendeltetési egységet képező személygépjármű tárolók

d.)    üzemanyagtöltő állomások, kocsimosók és személygépjárművek karbantartó műhelyei is elhelyezhetők.

(3) Az elhelyezés feltételei a 4. § (2) bekezdés szerint

(4) A területen melléképület csak

a.)    gépkocsi-, tüzelő-, szerszámtárolás és

b.)    az intézmények működtetéséhez szükséges egyéb építmények céljára létesíthető.

(5) A teljes közművesítettség kötelező. Közműpótló csak átmeneti időszakra engedélyezhető.

 

Az építési telek

13. §

(1) Lehet egyedi, vagy tömbtelek

(2) Tömbtelek csak döntést meglapozó előterv alapján alakítható.

 

Az intézményterület építési övezetei

i-1 építési övezet

 

14. §

(1) Az övezet a nevelési-oktatási intézmények elhelyezésére szolgál.

(2) A beépítettség mértéke az ágazati előírások szerint.

(3) A beépítés módja és a homlokzatmagasság vagy szabályozási terv alapján, vagy a tömbre vonatkozó előírások (homlokzatmagasság, beépítettség) vagy az intézmény telkébe beírt előírások szerint állapítható meg.

(4) Egyéb előírások (teleknagyság stb.) ágazati előírások alapján állapíthatók meg.

 

i-2 építési övezet

 

15. §

(1) Az övezet a jelentős területigényű (zöld jellegű) intézmények (sporttelep, piac, vásártér, temető) elhelyezésére szolgál.

(2) Területükön csak a működtetésükhöz feltétlenül szükséges építmények helyezhetők el, a fejlesztési terv alapján.

 

i-3 építési övezet

 

16. §

(1) Az övezet az egyéb (igazgatási-társadalmi kereskedelmi-vendéglátó-szolgáltató, egyéb ellátó, művelődési, szórakoztató, szociális jellegű, egészségügyi, egyházi) intézmények elhelyezésére szolgál.

(2) A beépítettség mértéke, a beépítés módja és a homlokzatmagasság minden alkalommal eseti elbírálást igényel.

(3) Az elhelyezés során vizsgálni kell a működtetés jellegzetességeiből adódó kölcsönhatásokat.

 

Jelenleg nem konkretizált rendeltetésű (tartalék) területek

 

17. §

(1) Övezeti jelük „D” (diszponibilis).

(2) Azon területek övezeti jele, amelyek

-         jelenlegi funkciójuk fenntartása hosszabb távon nem célszerű, vagy

-         beépíthetőségük mérnöki előkészítést igényel, vagy

-         távlati felhasználásuk az érdekeltek egyeztetésével, egyeztetett eljárással, döntést megalapozó előterv és testületi döntés alapján engedélyezhető..

 

Ipari és raktár (vállalkozói) területek

A területre vonatkozó általános előírások

 

18. §

(1) Elsősorban az ipar, az energiaellátás, az építőipar, és a településgazdálkodás üzemi építményei, továbbá a raktárak és más tárolóépítmények elhelyezésére szolgál.

(2) A teljes közművesítettség és a technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.

(3) A technológiai tervnek igazolnia kell az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát.

(4) Védőterület esetén azt annak és annak a telkén kell kialakítani, akinek a tevékenysége miatt az szükségessé válik.

 

19. §.

(1) A területen főépületként

a.)    üzemi jellegű kutató és szolgáltató építmények

b.)    szolgálati lakó- és szállásépületek az övezetben eltűrhető melléképületekkel

c.)    a terület ellátását szolgáló alapfokú intézmények

d.)    közlekedési és szállítási építmények, termékvezetékek

e.)    üzemanyagtöltő állomások

is elhelyezhetők.

(2) Az elhelyezés feltételei

a.)    a használók kötelesek tűrni az övezetre megengedett környezeti határértékeket

b.)    ahol a határérték és a veszélyességi fokozat szükségessé teszi, a feltételeket szakhatósági eljárás során kell megállapítani.

(3) Az építési telek

a.)    egyedi –

b.)    tömbtelkek

 

Az ipari és raktár – (vállalkozó) területek építési övezetei

V-1. építési övezet

 

20. §

(1) Az övezetbe a lakó és intézményterületek közé telepített vagy telepítendő üzemek tartoznak.

(2) Levegőtisztaság, valamint zaj- és rezgésvédelem szempontjából a határos területekre (övezetekre) vonatkozó előírások betartása kötelező.

(3) A beépítettség max. 45 % lehet.

(4) Homlokzatmagasság vagy a tömbre vonatkozó előírt homlokzatmagasság, vagy külön, a szabályozási terven jelölt homlokzatmagasság szerint állapítható meg.

 

Zöldterületek

21. §

(1) A zöldterületek és zöldfelületek egységes rendszerének kialakítása érdekében.

a.)    a közhasználatú zöldterületek

b.)    a közhasználatú kerttel is rendelkező (zöld jellegű) intézmények és templomkertek zöldfelületeinek

c.)    a jelentős méretű telekkel rendelkező intézmények zöldfelületeinek

d.)    a közkertek zöldfelületeinek

fenntartásáról az illetékeseknek gondoskodni kell.

 

Övezetei

Z-1. övezet

22. §

(1) Az övezetbe a díszparkok tartoznak

(2) Területükön csak köztárgyak helyezhetők el.

 

Z-2. övezet

23. §

(1) Az övezetbe a kötetlen, rekreációs célját szolgáló közparkok tartoznak.

(2) Területükön csak kerti építmények helyezhetők el.

 

Erdőterületek

24. §

(1) A belterületi erdők rendeltetése: védelmi (a területfelhasználási egységek zavaró áthatásának kiküszöbölése céljából)

(2) Övezeti jelük: E-1

(3) Az övezetben csak a környezetbe illeszkedő profilú árusító pavilonok helyezehetők el. Ezek együttes területe nem haladhatja meg az övezetbe tartozó területe 0,5 %-át.

 

Közlekedési területek

A területre vonatkozó általános előírások

25 §

(1) A terület

a.)    az országos közutak és helyi közutak építési területének, csomópontjainak elhelyezésére szolgál

(2) A település utcáinak építési területét a T-3 szabályozási tervlap tartalmazza, ezen belül:

-         A belterületen áthaladó 42. sz. főközlekedési őt, Kossuth L. utca kötelező szabályozási szélessége 30,0 m.

-         A Vasút utca szabályozási szélessége 30,0 m

-         A tervezett lakóutcák szabályozási szélességét, vagy a meglévőek korrekcióját a Szabályozási terv tartalmazza

-         A többi jelöletlen lakóutca szabályozási szélessége változatlanul marad.

(3) Az építési telken főépületenként

a.)    a területet ellátó intézmények

b.)    a terület működtetéséhez szükséges építmények helyezhetők el.

c.)    A közlekedési területek növényzettel nem fedett teresedésein a község belterületén csak egyedi elbírálás alapján helyezhetők el árusítópavilonok ha

-         működtetésük a tér funkcióját nem zavarják

-         megfelelő településképi megjelenésűek és a teresedés kialakult formáját nem módosítják.

(4) A nyomvonalkorrekciókat, űrszelvénymódosításokat a szabályozási terv tartalmazza.

 

26. §

Zöldterületeken, közlekedési területeken, valamint közterületről látható épület-építmény felületeken reklámtáblák, reklámfeliratok helyezhetők el.

A reklámok elhelyezésének általános előírásai:

 

(1) A község területén, valamint a közlekedési és zöldterületeken minden reklámfelirat, tábla, annak tartószerkezete építési engedély köteles.

(2) Az elhelyezett reklámok a gyalogos és járműforgalom irányító, szabályozó tábláinak, jelzéseinek olvashatóságát nem zavarhatják.

(3) Közlekedési területen a közlekedési táblák vonalában önálló reklámtáblák, reklámtornyok nem helyezhetők el.

(4) Zöldterületeken reklámok elhelyezése miatt jelentős lombozattal rendelkező élő fát, növényzetet kivágni nem lehet.

(5) Időszakos reklámok, transzparensek elhelyezéséhez kihelyezési engedély szükséges.

A kihelyezési engedélynek tartalmaznia kell annak időtartamát. Ez az időtartalma max. 60 nap lehet.

 

III. fejezet

A külterület felhasználása

 

Területfelhasználás

(1) A község külterülete a következő területfelhasználási egységekre tagozódik:

a.)    mezőgazdasági rendeltetésű terület

b.)    erdőterület

c.)    közlekedési terület

d.)    egyéb rendeltetésű terület

 

Mezőgazdasági rendeltetésű területek

A területre vonatkozó általános előírások

 

28. §

(1) A község külterületének mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, állattenyésztés, kapcsolódó termékfeldolgozás- tárolás, a mezőgazdasági gépek és – szállító járművek tárolása, karbantartása) céljára szolgáló része.

(2) A területen általában elhelyezhető építményekről az általános érvényű előírások, egyebekben az övezeti előírások rendelkeznek.

 

29. §

(1) A területen főépületként

a.)    kiskereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató

b.)    kereskedelmi szállásépület, kemping

c.)    sportolási létesítmény

is elhelyezhető.

(2) Számukra a szükséges infrastruktúrákkal felszerelt építési telkeket kell alakítani, amelyen

a.)    a homlokzatmagasság max. 7,5 m

b.)    a beépítettség a funkció függvényében eseti elbírálást igényel, ezért a teljes telekre előterv készítése kötelező-

 

A mezőgazdasági rendeltetésű területek övezetei

MG-1 övezet

 

30. §

(1) Az övezetbe a 720 m2-t el nem érő területű földrészletek tartoznak. Előírásai az OÉSZ 44. § (1) bekezdés szerint.

(2) Az övezetben

a.)    Az OÉSZ 43. § (2) bekezdés (a) és (d) pontjában foglaltakon túlmenően egyéb építményt elhelyezni nem szabad. Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor elhelyezhető.

b.)    Állattartás nem engedélyezhető.

c.)    Legalább a vízellátást biztosítani kell.

 

MG-2 övezet

31. §

(1) Az övezetbe a 710-1500 m2 területű földrészletek tartoznak

(2) Az övezetben az OÉSZ 44. § (2) bekezdés (a) pontjában említett építmények helyezhetők el, kivéve állattartó épületek.

(3) A földrészlet legnagyobb beépítettsége 3,0 % lehet.

(4) A (2) bekezdésben említett gazdasági épület csak a helyi hagyományoknak megfelelő lehet

-         az épület hagyományos építőanyagból (fa, tégla, vályog, cserép, nád stb) épülhet, nem alkalmazható fémszerkezet és hullámpala stb.

-         átlagos homlokzatmagassága legfeljebb 3,5 m lehet.

-         Az épület tetőtere beépíthető, de álló tetőtéri ablak nem alkalmazható

-         Az eltérő funkciókat egy épületegységként kell kialakítani.

-         Az állattartás nem engedélyezhető.

-         Alkalmazni kell továbbá az OÉSZ 44 § (4) és (5) bekezdésben foglaltakat.

 

MG-3. övezet

32. §

(1) Az övezetbe az 1500-6000 m2 területű földrészletek tartoznak.

(2) Az övezetben az OÉSZ 43. §. (2) bekezdésében említett építmények helyezhetők el.

(3) A földrészlet legnagyobb beépítettsége 3,0  % lehet.

(4) Az épületek a terület építési hagyományainak megfelelő, legfeljebb 3,5 m-es átlagos homlokzatmagasságú lehet.

Az épület tetőtere beépíthető.

(5) Az OÉSZ 44. §. (4) és (5) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

 

Tanyás térség

MG-4. övezet

33. §

(1) Az övezetben az OÉSZ 45 § (1) bekezdés szerint tanya létesíthető.

(2) Az övezetben a helyben lakás engedélyezett. Ennek, valamint a jellemző tevékenységek

a.)    intenzív zöldség-, gyümölcs, kultúrnövény – virágtermesztés.

b.)    Mezőgazdasági termékek előfeldolgozása, tárolása

c.)    Intenzív állattartás

Figyelembevételével a földrészletek max. 4,5 m. homlokzatmagasságú egylakásos lakóépület és a tevékenységhez szükséges gazdasági épület is létesíthető szabadonálló beépítéssel.

(3) A tanya terület max. 20 %-a használható udvarként.

(4) A területen lakóépület elhelyezhető a tanyaudvar területének 10 %-áig.

(5) A szükséges infrastruktúrákat (út, víz, villany, hírközlés, hulladék kezelés) a tulajdonosoknak kell létrehozni.

(6) A tanyaudvar és a gazdaság többi részének viszonyát, a tervezett épületeket és a beépítettség mértékét a gazdaság egészére kiterjedő területfelhasználási vázlaton kell előzetesen tisztázni. Engedély csak a rendszerbe illeszkedő épületre adható.

 

MG-5. övezet

34. §

(1) Az övezetbe a volt Mgtsz majorok tartoznak.

(2) Beavatkozás csak a major egészére kiterjedő fejlesztési terv alapján engedélyezhető.

 

Erdőterületek

35 §

(1) A külterületi erdők övezeti jele: Ek-1

(2) Védett területek részét képezik.

(3) Az országos közutak és csatornák mentén a területen honos fafajok telepítésével fasorok létesítése javasolt.

(4) A meglévő és kialakuló tanyák területén, valamint a vállalkozói területek, majorok környezetében védőfásítás, fasorok kialakítása javasolt.

(5) A mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas területek fásítása javasolt.

(6) A településkommunális létesítmények körül védőfásítás alakítandó ki.

 

Közlekedési területek

36. §

(1) A külterületi közlekedési területbe a következő országos közutak, a vasútvonal és csomópontjai tartoznak:

-         a 42. sz Berettyóújfalu-Biharkeresztes elsőrendű főforgalmi út, egyben E-15-ös nemzetközi út.

-         4814 sz. Mezőpeterd-Váncsod ök.út

-         48815 sz. Mezőpeterd-Mezősas ök-út

-         101 sz. Budapest-Biharkerestzes hazai és nemzetközi vasútvonal.

-         TEM „Transzeurópai Gyorsforgalmi út” helye irányadó nemzetközi egyeztetés alatt van.

 

Egyéb rendeltetésű területek

A terület övezetei

ET-1 övezet

37. §

(1) Az övezetbe a településkommunális ellátás (szilárd hulladékgyűjtő, szennyvíz és folyékony hulladék tisztító telep, zagytároló) létesítményei tartoznak.

(2) A (1) bekezdés alatti létesítményeket (kerítés, védőfásítás, vizzáró réget kialakítása stb.) a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően kell kialakítani.

(3) A működtetők, őrzők kötelesek a védőterületet is kialakítani, azok növényzetét fenntartani, a működtetés rendjét megtartani.

 

ET-2. övezet

38. §

(1) Az övezetbe a vízmedrek, vízgazdálkodási területek tartoznak.

(2) Területükön a kezelők (tulajdonosok) és a vízügyi jogszabályok követelményeit is érvényesíteni kell.

(3) A területek hasznosítása egyeztetett eljárást igényel.

 

RE-0 övezet

Rekreációs és sportterület

39. §

(1) Az övezetbe a településszintű sportterület tartozik.

(2) Területén sportcélú épület létesíthető.

(3) Az előírás szerinti parkolók kiépítése szükséges.

 

IV. fejezet

Környezetvédelem

A műemlékek, a településszerkezet és a településkép védelme

40 §

(1) A műemlékjellegű védelem alatt áll az:

-         1758. évben barokk stílusban épült Római katolikus templom. Kossuth u. 10. sz. hrsz. 235.

(2) Településképi jelentőségű védelem alatt áll:

-         Görög katolikus templom és parókia Petőfi S. u. 50. hrsz. 68.

(3) Az (1), (2) bekezdésben felsorolt épületekre a műemlékvédelem országos rendelkezései az irányadóak.

 

41. §

(1) Helyi védelem alatt álló épületek

-         Ifjúsági klub, könyvtár épülete Petőfi S. u. 20. hrsz. 83.

-         Paplak Petőfi S. u. 9. sz. hrsz: 5.

-         1 tt. Ált. iskola Petőf S. u. 7. sz. hrsz: 4/2

-         Bisztro-áruház Kossuth u. 17. hrsz: 177.

(2) A helyi védelem alatt álló épületeken építési vagy bontási munkák csak az itt részletezett előírások szerint végezhetők:

a.)    Az utcakép szempontjából az épület fő tömeg és tetőformája, utcai homlokzata, az alkalmazott anyagok, azok színe, felületképezése meghatározó jelentőségű.

Az épületek tömegét, tetőformáját, tagozatait, nyilásrendjét és osztását meg kell tartani. A belső korszerűsítést és átalakítást a védettség nem akadályozza, az külön kikötés nélkül az érvényben lévő országos és helyi rendeltek szerint végezhető.

b.)    Védett épületek bővítése

A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és az építészeti igényességgel tervezett bővítés a régi épülettel összhangban legyen.

c.)    Védett épületek bontása.

A védett épületek csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság beálltával szabad elbontani. Lebontás előtt műszaki felmérés és fotó dokumentáció készítendő.

Bontás esetén az épület jellegzetességeit az új épületben vissza kell adni. (tömegarány, tető hajlásszög, eresz, oromfal képzés, épülettagolás, tornác-oszloprend stb.)

d.)    A védelemre javasolt épületeket a védettség megszerzésééig is kiemelten kell kezelni.

 

42. §

(1) Településképi és településszerkezeti jelentőségű, helyi védelmi terület a Petőfi Sándor utca, Dózsa György utcától a Kossuth utcáig terjedő szakaszának mindkét oldala.

(2) A védett területen az értéket képviselő meglévő épületek, épületcsoportok, zöldfelületek megtartását szorgalmazni kell. A bontások során létrejövő építési telkek építési vonalának a kialakult történelmi nyomvonalat kell követnie.

(3) A településszerkezeti védettségű Petőfi S. utcán megőrizendő annak vonalvezetése, a szűkülések, kiszélesedések, a telekalakítási és térképzési rendszer.

(4) A területen csak a meglévő beépítéshez alkalmazkodó, a történelmileg kialakult, helyi beépítés jegyeit tükröző beépítés engedélyezhető.

(5) Új telek kialakítása vagy telekátalakítása

a.)    a beépítés sűrűsödésének visszafogása érdekében min. 18 m széles telkek alakíthatók ki.

(6) A védett területen az új épületek tömegarányait, fő méreteit, formakincsét, anyaghasználatát a környezetében lévő hagyományos vagy védett épületekhez harmonikusan illeszkedve kell meghatározni.

(7) Gondot kell fordítani a hagyományos (fa- tégla) kerítés és kapuformák, jellegzetes melléképületek, melléképítmények megtartására, újjáépítésére.

(8) Az építési tevékenység során a fő és a melléképületet, valamint a kerítést együtt kell megtervezni és engedélyeztetni.

 

A természetvédelmi terültekre vonatkozó előírások.

 

43. §.

(1) A közigazgatási területen Megyei védettségű és országos védelemre felterjesztett természetvédelmi terület „Bihari legelő” néven része a „Bihari-sík” Tájvédelmi körzetnek. Területe Váncsod és Berettyóújfalu területébe is átnyúlik, a T-1 jelű tervlap tartalmazza.

(2) A bihari legelő védett területének ingatlannyilvántartási helyrajzi számai, területe és tulajdonosai.

      05/1                             3.6189                         gyep                 Dózsa

      06/3A                          9.6127                         gyep                 Dózsa

      05/38                           09060                          kivett                Dózsa

      0ö/3C                          0.1759                         kivett                Dózsa

      05/3D                          0.2277                         erdő                 Dózsa

      05/3F                           33,4485                       gyep                 Dózsa

      05/4A                          2,7241                         szántó               Hajnal

      05/4B                           0,4266                         kivett                Hajnal

      05/5                             0,4852                         gyep                 Dózsa

      06                                0,1618                         kivett                önkormányzat

      043/78                         41,4219                       gyep                 DEKO-RT

      047/1A                        18,2184                       szántó               Dózsa

      047/1B                         0,1754                         kivett                Dózsa

      047/1C                                    0,6304                         kivett                Dózsa

      047/1D                        69,6751                       gyep                 Dózsa

      047/1F                         49,3864                       szántó               Dózsa

      0119/1                         0,4539                         gyep                 Dózsa

      0119/3A                      61,7677                       gyep                 Dózsa

      0119/2B                       1,1614                         kivett                Dózsa

      0120                            1,7929                         kivett                önkormányzat

      0125                            0,1583                         kivett                Dózsa

      0126/A                        13,8690                       szántó               Dózsa

      0126/B                         3,0240                         gyep                 Dózsa  

     

44. §

(1) A Bihari-sík Tájvédelmi körzet területének használatakor a tulajdonos, kezelő, bérlő vagy bármely más jogcímen használó, az 1982. évi 4. Tvr. végrehajtására kiadott, az 58/1986. MT sz. rendelettel módosított 8/1982. (III.15.) MT rendelet előírásait köteles betartani.

(2) A Bihari-sík Tájvédelmi Körzethez tartozó védett területen bármilyen építés, létesítés használatbavétel a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával lehetséges.

(3) A védett területek E-2 építési övezetű területek.

A területen semmiféle építmény nem helyezhető el.

 

A környezet védelmére vonatkozó előírások

Helyi rendelkezések

Felszín alatti vizek védelme.

 

45. §

(1) A község egész területén tilos a szennyvizek szikkasztása.

(2) Tilos a kutakba szennyvizet belevezetni, abba hulladékot elhelyezni. A felhagyott kutakat vízzáró módon töredékelni kell.

 

Felszíni vizek védelme

 

46. §

(1) A csapadékvizcsatornákra is érvényesíteni kell a 3/1984. sz. rendeletet, ezért tilos a felszini vízelvezető rendszerekbe szennyvíz bevezetése.

(2) Tisztítatlan szennyvizet befogadóba vezetni tilos. A tisztított szennyvíznek ki kell elégítenie az érvényben lévő rendeletet.

 

Levegőtisztaság védelme

 

47. §

(1) A Debreceni Közúti Építő Vállalat Aszfaltkeverő telepe a védett II. kategóriába sorolt.

Távlatban a meglévő és tervezett lakóterület közelsége miatt a „Védett-T” kategória légszennyezési határértékeinek megfelelő légszennyezés engedhető meg. Amennyiben ez technológiai korszerűsítéssel nem biztosítható a telephely áttelepítése szükséges.

(2) A község egyéb bel- és külterülete „Védett I.” levegőtisztaságvédelmi kategóriába tartozik.

(3) Az alkalmazandó fűtőanyagokra vonatkozóan

-         Tilos műanyag, gumi, textil és veszélyes hulladék égetése

-         Növényi hulladékot, fűrészport csak az előírásoknak megfelelő tüzelőberendezésben szabad égetni.

Ennek engedélyezése a Környezetvédelmi Felügyelőség hatásköre.

(4) Tarlóégetés, növényi hulladék égetése esetén a növényegészségügyi és Talajvédelmi állomás szakhatósági állásfoglalását kell kérni.

(5) A szagos, bűzös tevékenység céljára szolgáló építmény, telep területének más létesítményektől szükséges távolságot az OÉSZ 1. sz. mellékletének felhasználásával kell meghatározni.

A tevékenység relatív megítélhetősége miatt (egyes szolgáltatások, kisüzemi tevékenységek folytatásakor keletkező szagok esetén) a környezete panaszára az önkormányzat vizsgálatot köteles folytatni, majd intézkedések megtételére jogosult.

 

Hulladékgazdálkodás

48. §

(1) A kerti (növényi) hulladékok égetése a község teljes belterületén tiltott. Biztosítani kell a kerti hulladékok szeméttelepre való szállítását, annak vállalkozásban történő komposztálását.

(2) A híg trágyát és a szippantott szennyvizet külön zárt tárolóban kell gyűjteni és elhelyezni.

Szennyvízgyűjtés, lerakás csak az önkormányzat engedélyével történhet a kijelölt helyen.

 

Zajvédelem

49. §

(1) A közigazgatási területen a zaj- és rezgésvédelemre vonatkozó jogszabályokat és rendeleteket be kell tartani:

-         lakóterületen nappal (6-22 h) 50 dB

                           éjjel (22-6h)       40 dB

 

Ipari és raktárterületek zajvédelmi előírásai

 

50 §

(1) Az üzemek zajkibocsátási határértékeit úgy kell meghatározni, hogy az előírt zajterhelési határértékek teljesüljenek.

Ezeket az értékeket a 12/1983. (V.12.) MT rendelet értelmében a Környezetvédelmi Felügyelőség adja meg.

(2) Az ipari és raktárterületeken úgy kell a létesítményeket elhelyezni, hogy a szomszédos lakóterületek felé az ott előírt határértékek teljesüljenek.

(3) Amennyiben az ipari területen lakó vagy intézményi funkció is létesül a következő zajterhelési határértékeknek kell teljesülni. Nappal (06-22 óráig) 65 dB, éjjel (22-06 óráig) 55 dB.

 

Hangosító berendezések működésének szabályai

51. §

(1) A rendelet hatálya alá tartozó hangosító berendezéseket, amelyek a működés során környezetükben zajt okoznak, úgy kell üzemeltetni, hogy azok a lakosságot a lehető legkisebb mértékben zavarják.

(2) A hangosító berendezés működése a helyi zajvédelmi szempontoknak akkor megfelelő, ha a zajkibocsátási határértéket nem haladja meg. Ezt a határértéket jelen rendelkezésnek megfelelően a helyi önkormányzat állapítja meg.

(3) A már meglévő hangosító berendezéseket az üzemeltetőknek a rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül nyilvántartás céljából be kell jelentenie az önkormányzathoz.

(4) Pénzbírsággal sújtható az, aki hangosító berendezést az ahhoz szükséges engedély nélkül üzemeltet, aki az engedélyező határozatban foglalt előírásokat nem tartja be, aki a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget.

(5) Amennyiben a hangosító berendezést egy éven belül ismételten az engedélyben foglaltaktól eltérően üzemeltetik, és az a lakosságot zavarja, az engedélyt vissza kell vonni.

 

Építési korlátozás

52. §

(1) Az OÉSZ 9. § alapján 10 éven túli területbiztosítás szükséges a

-         42. sz. fkl. út belterületi (Kossuth utcai) szakaszának 30 m-es szabályozási szélességének biztosítására.

-         A Kossuth utcában a Petőfi utca betorkolásánál lévő 4 telekből álló, vegyes felhasználású tömbben a távlati intézmény (i-3 övezet) zöldterület (Z-1 övezet) és a 42. sz. fkl. út területének biztosítására.

  (2) A 4814 sz. Mezőpeterd-Gáborjáni út belterületi szakaszán a Vasút utcában az épületeket a tervezett 30,0 m-es szabályozási szélességtől mért 5,0 m-es előkerttel kell elhelyezni.

(3) A Kossuth utca északi oldalán a kialakult állapotnak megfelelően az épületek 3,0 m-es előkert, a déli oldalán a 30 m-es szabályozási szélességtől mért 5,0 m-es előkert alakítandó ki.

 

Egyéb rendelkezések

 

53. §

(1) Az általános övezeti és szabályozási terven környezetvédelmi intézkedésre jelölt létesítmények esetében környezetvédelmi vizsgálatokat, annak eredményétől függően intézkedési, környezetvédelmi tervek kell készíteni.

(2) A 9/1991.(IV.26.) IKM. Sz. rendelet szerint, a nevelési-oktatási és egészségügyi szociális létesítményektől 200 m-en belül káros környezeti szennyeződést, bűzös szagot árasztó, káros zajt okozó és italt forgalmazó vállalkozás nem engedélyezhető.

(3) A község területén az állattartás szabályait a   /199 rendelete határozza meg.

 

Záró rendelkezések

54. §

(1) Jelen rendelet, valamint az elválaszthatatlan részét képező

-         Belterület Szabályozási és Övezeti terve

-         Igazgatási terület Szabályozási terve

1994. június 1. napján lépnek hatályba.

(2) E rendelet előírásait a hatálybalépés napjáig érdemi állásfoglalással nem érintett ügyek során kell alkalmazni.

 

Mezőpeterd, 1994. május 18.

 

 

 

Pap Miklós                                                                            Dr. Krizsán Miklós

Polgármester                                                                                  jegyző

 

 

 

 

 

 

 

Mezőpeterd községi Önkormányzat képviselő-testületének 7/1999.(VIII.17.) sz rendelete a Mezőpeterd község Általános Rendezési Tervéről szóló 5/1994.(V.18.) sz. rendelet módosításáról

 

Mezőpeterd község Önkormányzatának képviselő-testülete az építésügyről szóló többszörösen módosított 1964 évi III sz törvény végrehajtására kiadott 30/1964.(XII.2.) sz kormányrendelet 27. §. (4) bekezdésében biztosított jogkörében, továbbá a 2/1986.(II.27.) ÉVM sz. rendelettel közzétett többszörösen módosított Országos Építésügyi Szabályzat (OÉSZ) 6. §. (2) bekezdésében kapott eseti 

felhatalmazás alapján Mezőpeterd község Általános Rendezési Tervéről szóló 5/1994.(V.18.) sz. rendeletét az alábbiak szerint módosítja:

-  4  -

 

1.      §.

 

(1)    A Rendelet 41 § (1) bekezdéséből az Ifjúsági klub, könyvtár épülete, Petőfi S u 20 sz. hrsz: 83. szövegrész hatályát veszti.

 

(2)    A Rendelet további rendelkezései változatlanul hatályban maradnak.

 

2.      §.

 

E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

 

Mezőpeterd, 1999 augusztus 17.

 

 

 Pap Miklós                                                                 Dr. Krizsán Miklós

polgármester sk                                                                         jegyző sk

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mezőpeterd községi Önkormányzat képviselő-testületének 8/2002.(IV.17.) sz rendelete a Mezőpeterd község Általános Rendezési Tervéről szóló 5/1994.(V.18.) sz. rendelet módosításáról

 

Mezőpeterd község Önkormányzatának képviselő-testülete az építésügyről szóló többszörösen módosított 1964 évi III sz törvény végrehajtására kiadott 30/1964.(XII.2.) sz kormányrendelet 27. §. (4) bekezdésében biztosított jogkörében, továbbá a 2/1986.(II.27.) ÉVM sz. rendelettel közzétett többszörösen módosított Országos Építésügyi Szabályzat (OÉSZ) 6. §. (2) bekezdésében kapott eseti felhatalmazás alapján Mezőpeterd község Általános Rendezési Tervéről szóló 5/1994.(V.18.) sz. rendeletét (továbbiakban Rendelet) az alábbiak szerint módosítja:

 

3.      §.

 

(3)    A Rendelet 34 § (2) bekezdése hatályát veszti.

 

(4)    A Rendelet további rendelkezései változatlanul hatályban maradnak.

 

 

4.      §.

 

E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

 

Mezőpeterd, 2002. április 17.

 

 

 Pap Miklós                                                                                    Dr. Krizsán Miklós

polgármester sk                                                                         jegyző sk

 

 

 

Mezőpeterd község Általános Rendezési Tervéről.
vissza 
 
Keresés
 
 Települési képek 
Vendégkönyv
3 Tétel
2009.06.07.18:06:00

  Mezőpeterd Község Önkormányzata
  Mezőpeterd  
tel:   fax:
email:
powered by UNIPortal