Rendeletek
Az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról.

Mezőpeterd községi Önkormányzat képviselő-testületének 4/1995.(V.3.) ktsz. Rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról

 

Mezőpeterd községi Önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. Törvény 18 §. 81) bekezdésében foglalt jogkörében – a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 10. §. a.) pontjának előírásaira is figyelemmel – az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) a következők szerint határozza meg:

 

I.

 

Általános rendelkezések

 

1. §      (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Mezőpeterd község Önkormányzata

  (2) Az önkormányzat székhelye: Mezőpeterd, Jókai u. 2. sz.

 

2. §      Az SZMSZ hatálya az önkormányzat képviselő-testületére és annak szerveire: a p         polgármesterre (alpolgármesterre) a polgármesteri hivatalra, az önkormányzat által  

létrehozott és fenntartott intézményre terjed ki.

 

II.

Az önkormányzat feladat- és hatásköre

 

3. §   (1) Az önkormányzat ellátja a törvényben kötelezően előírt feladatokat és anyagi lehetőségeitől függően gondoskodik egyéb feladatok ellátásról.

(2) A kötelezően ellátandó, valamint a vállalt feladatok ellátásnak mértékéről, módjáról a képviselő-testület az éves költségvetésben foglal állást.

 

 

III.

A képviselő-testület szervezete és működése

 

A képviselő-testület

 

4. §                  A képviselő-testület létszáma 8 fő. A képviselő-testület elnöke a polgármester. A képviselők, valamint a polgármester nevét és lakcímét az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.

 

A munkaterv

 

5. §                  (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal tart ülést. A munkatervben lehetőleg kéthavonta kell egy-egy ülést betervezni.

         (2) Az éves munkatervet a polgármester készíti elő. Ennek során javaslatot kér az önkormányzati intézményektől, a községben működő politikai és egyéb szervezetektől, érdekképviseleti szervektől. A munkaterv tervezetét a tárgyévet megelőző év munkaterv szerinti utolsó ülésén kell a képviselő-testület elé terjeszteni. Az előterjesztés adjon tájékoztatást azokról a javaslatokról is, amelyek a tervezetbe nem kerültek be.

         (3) A munkaterv tartalmazza

a)      az egyes ülések tervezett helyét és időpontját, napirendjeit és azok előadóit.

b)      Annak meghatározását, hogy mely napirendek előkészítésénél kell közmeghallgatást tartani.

c)      Mely napirendeket kell két fordulóban tárgyalni,

d)      A jelentések, előterjesztések elkészítésének határidejét,

e)      Az egyes napirendek tárgyalására tanácskozási joggal meghívandók felsorolását,

f)        A falugyűlések, közmeghallgatások, ünnepi megemlékezések időpontját, ezek szervezési feladatait.

 

Előterjesztések

6. §      (1) Minden esetben írásbeli előterjesztést kell készíteni azokhoz a napirendekhez, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani, valamint az önkormányzati rendelettervezetek esetében.

            Az előterjesztésből ki kell tűnnie a polgármester és a jegyző véleményének, továbbá tartalmaznia kell konkrét határozati javaslatot, (javaslatokat).

            A különböző döntési alternatívákhoz az eltérő tartalmú javaslatokat külön-külön kell megfogalmazni. A határozati javaslat csak rendelkező részből állhat, a különböző javaslatok indokait az előterjesztésben kell bemutatni.

            (2) A munkatervben megjelölt napirendekhez írásbeli határozati javaslatot kell készíteni akkor is, ha az előterjesztés szóban történik.

7. §      Az írásbeli előterjesztéseket, határozati javaslatokat az ülést megelőző 10 napig át kell adni a jegyzőnek törvényességi vizsgálatra, azt követően a meghívóval együtt kell kézbesíteni az érintetteknek.

 

Az ülés összehívása

 

8. §      (1) A képviselő-testület ülését a polgármester (akadályoztatása esetén az alpolgármester) hívja össze.

            (2) A meghívót olyan időpontban kell kiküldeni, hogy azt a képviselők és az ülésre tanácskozási joggal meghívottak az ülés előtt legalább öt nappal korábban megkapják.

            (3) A meghívót a polgármester írja alá.

            (4) A meghívónak tartalmaznia kell:

-         az ülés helyét és időpontját,

-         a javasolt napirendeket,

-         az egyes napirendek előadóinak megnevezését,

            (5) A nyilvános ülésre a képviselőkön kívül – tanácskozási joggal – meg kell hívni:

-         a jogszabályban megjelölt személyeket minden esetben,

-         a helyi politikai pártok képviselőit, a lakosság szélesebb rétegeit érintő kérdések megtárgyalásához,

-         az önkormányzati intézmények vezetőit, a feladatkörüket érintő kérdések megtárgyalásához,

-         a helyi mezőgazdasági szövetkezet és

-         egyházi felekezetek képviselőit, az őket érintő témák megvitatásában.

               (6) A képviselő-testület rendkívüli ülést is tarthat. A rendkívüli ülés esetében a meghívóra vonatkozó szabályoktól el lehet térni, egyebekben pedig a munkaterv szerinti ülésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

   (7) A képviselő-testület  a törvényben meghatározott esetekben – zárt ülést is tart, illetőleg tarthat. A zárt ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül akkor is, ha a testület csak az ülés egy részére rendeli el a zárt ülést.

               (8) A zárt ülés elrendeléséről – annak felmerülésekor – a képviselő-testület esetenként    

  dönt.     

  (9) Amennyiben az ülés összehívásában, levezetésében mind a polgármester, mind az  

  alpolgármester akadályoztatva van, úgy ezeket a feladatokat a legidősebb képviselő

  látja el.

9. §   A képviselő-testület ülésének helyéről és időpontjáról, valamint napirendjéről a lakosságot az ülés meghívójának a hirdetőtáblára történő kifüggesztésével kell tájékoztatni. A kifüggesztésről – a meghívó kiküldésére irányadó határidő figyelembevételével – a jegyző gondoskodik.

 

Az ülés vezetése

10. §                (1) A képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester – vezeti. Az ülés megnyitásakor a jelenlévő képviselők száma alapján megállapítja a határozatképességet, illetve a határozatképtelenséget.

                        (2) Határozatképes az ülés, ha azon a megválasztott képviselők több mint fele jelen van.

                        (3) Határozatképtelenség esetén a polgármester 15 napon belüli időpontra ismételten összehívja a képviselő-testültet. A határozat képességre vonatkozó szabályokat a megismételt ülés esetében is alkalmazni kell. A megismételt ülés más napirendeket is tárgyalhat.

                        (4) A határozatképességet az ülés ideje alatt a polgármester folyamatosan ellenőrzi, amennyiben az ülés határozatképtelenné válna, úgy ennek megállapításától kezdődően a további napirendek tárgyalását a határozatképesség visszaállításáig fel kell függeszteni, illetőleg az érintett napirendek tárgyalását el kell napolni.

11 §                 A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján először – vita nélkül – a napirendről határoz. Nem kell a napirendeket megszavaztatni, ha kizárólag a munkatervben szereplő napirendeket tárgyalja a testület.

12. §    (1) Első napirendként kell megtárgyalni, azt a meghívóban nem közölt indítványt, amelyet a polgármester, vagy a képviselők egynegyede sürgős jelleggel terjeszt a testület elé. (sürgősségi indítvány).

         (2) A sürgősségi indítványt – a sürgősség tényének rövid indokolásával – az ülést megelőző munkanap végéig a polgármesternél lehet írásban benyújtani.

         (3) Nem lehet sürgőségi indítványt előterjeszteni olyan kérdésben, amelyben közmeghallgatást kellene tartani. A sürgősségi indítványra egyebekben a jelen szabályzat 6. §. (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal eltéréssel, hogy az előterjesztés szóban is megtehető.

         (4) Ha valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, a sürgősséget vitára kell bocsátani. Ennek során biztosítani kell az indítványozó részére a sürgősség részletes megindoklását. A sürgősség elvetése esetén a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt, hogy a kérdést napirendre tűzi-e, és mely ülésen.

13. §                (1) A polgármester miden eges előterjesztés felett külön-külön nyit vitát. Az előadóhoz a tanácskozási joggal rendelkezők kérdést intézhetnek, melyre a vita előtt kell választ adni.

                        (2) A napirend feletti vitában bármely képviselő javaslatot tehet

-         a hozzászólás idejének korlátozására,

-         a vita lezárására.

            A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

            A vita lezárását követően a napirend előadója válaszolhat a hozzászólásokra.

      (3) Amennyiben a hozzászólások, illetve válaszadás után a vitában érintett személy az általa sérelmesnek vélt, ellene szóló megjegyzést kívánja elhárítani, úgy a vele, vagy hozzászólásával kapcsolatban felmerült állításra, véleményre „személyes megjegyzést” tehet. A személyes megjegyzés időbeni korlátozására az előző bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal a megszorítással, hogy személyes megjegyzésre további személyes megjegyzés nem tehető.

14. §    A nyilvános testületi ülésen jelen lévő hallgatóság tagja a napirend tárgyalása során a polgármestertől – indokolt eseten- hozzászólási jogot kérhet. A kérés elutasítása ellen az állampolgár a képviselő-testülethez fordulhat, amely a hozzászólási jog biztosításáról vita nélkül határoz.

15. §    (1) A testületi ülés rendjének biztosítása a polgármester feladata. A feladatkörében ismételt rendbontás esetén az azzal érintett személy, vagy személyek kizárására intézkedhet.

            (2) Amennyiben valamely tanácskozási joggal jelen lévő személy magatartásával a tanácskozás méltóságát, a tanácskozásban részt vevőket sértő kifejezéssel illetné, úgy ha bántó kijelentését azonnal vissza nem vonja – széksértést követ el és a polgármester 5-500 Ft-ig terjedő székbírsággal sújthatja.

            (3) A székbirságot kimondó határozat jegyzőkönyvi kivonatának kézbesítéstől számított 15 napon belül a képviselő-testülethez lehet fellebbezni.

            (4) A megfellebbezett székbírságról a képviselő-testület a legközelebbi ülésén határoz. A képviselő-testület határozata elleni jogorvoslatra a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

            (5) A jogerős székbirság végrehajtására – meg nem fizetés esetén – a szabálysértési rendbírság behajtására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

            (6) A széksértés megállapítása és annak alapján a székbírság kiszabása nem érinti az elkövető szabálysértési, illetve büntetőjogi felelősségét.

 

Határozathozatal

16. §    (1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot és önkormányzati határozatot hoz.

            (2) A képviselő-testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza. A határozathozatalhoz a jelenlévő képviselők több mint felének az igen szavazata szükséges.

            (3) Minősített többség szükséges a jogszabályban meghatározottakon túl:

-         a helyi népszavazás kiírása, népi kezdeményezés tárgyalása,

-         közterület elnevezése,

-         képviselő-testület hatáskörének átruházása kérdésében.

               A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

               (4) A szavazás – a titkos, valamint a névszerinti szavazás eseteinek kivételével – kézfelemeléssel történik. A titkos szavazást az erre a  célra létrehozott eseti bizottság folytatja le.

17. §    (1) Név szerint kell szavazni azokban az ügyekben, amelyekben valamely képviselő, a

            polgármester, indítványára névszerinti szavazást rendelt el a képviselő-testület.

               (2) Névszerinti szavazásnál a jegyző a jelenlévő képviselőket egyenként szólítja szavazásra. A képviselők „igen”-nel, „nem”-mel, vagy „tartózkodom”-mal

               válaszolnak.     

18. §    (1) a polgármester az előterjesztésben szereplő, valamint a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő – illetve új-, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatok felett kell dönteni.

            (2) a határozatot meg kell küldeni

-         a végrehajtásért felelős személynek,

-         a képviselő-testület tagjainak,

-         annak, akire nézve a határozat kötelezettségeket, vagy jogosultságot állapít meg, valamint,

-         a határozattal érintett más személynek vagy szervnek.

               (3) A határozatot a hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel is ki kell hirdetni, ha a képviselő-testület úgy rendelkezik. A kihirdetésről a jegyző köteles gondoskodni.

               (4) A határozatot évente egytől kezdődő arab sorszámmal, törve az évszámmal és az ülés időpontjával kell jelölni.

               (5) A képviselő-testület határozatairól a jegyző irányításával nyilvántartást kell vezetni.

               (6) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester a határidő lejártát követő első testületi ülésen köteles tájékoztatást adni.

19. §                Az önkormányzati rendeletek előkészítésének és megalkotásának szabályait a 2. sz. melléklet tartalmazza.           

 

Kérdések, interpellációk

20. §    (1) A képviselők a napirendekhez nem kapcsolódó kéréseiket a napirendek megtárgyalása után mondják el.

            A kérdésekre a címzett köteles azonnal válaszolni. Amennyiben a kérdés összetettségénél, vagy más oknál fogva nem válaszolható meg azonnal, úgy a választ 15 napon belül írásban kell megadni. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a testület – vita nélkül – akkor határoz, ha választ a kérdező nem vagy csak részben fogadta el.

            (2) Az interpelláció elfogadásáról külön nyilatkozik az interpelláló és külön dönt a testület.

            (3) Az interpelláció alapján a képviselő-testület részletes vizsgálatot rendelhet el, abban nem képviselő-testületi tagot is bevonhat.

 

Jegyzőkönyv

 

21. §    (1) A képviselő-testület üléséről három példányban jegyzőkönyvet kell felvenni. Elkészítéséről a jegyző köteles gondoskodni.

            (2) A jegyzőkönyv eredeti példányához csatolni kell a meghívót, a jelenléti ívet, az írásos előterjesztéseket, az önkormányzati rendeletet. A jegyzőkönyv második példányát az ülést követő 15 napon belül a megyei közigazgatási hivatal vezetője, a harmadik példányát pedig – zárt ülésről készített jegyzőkönyv kivételével – a polgármester részére kell átadni.

            (3) Az eredeti példányokat mellékleteivel együtt a jegyző évente bekötteti.

            (4) A nyilvános ülésről készített jegyzőkönyvbe való betekintést az állampolgárok számára a polgármesteri hivatalban a jegyző biztosítja.

22. §    (1) a jegyzőkönyv tartalmazza

-         az ülés helyét és időpontját,

-         az ülésen megjelent képviselők és meghívottak nevét,

-         a tárgyalt napirendeket,

-         a tanácskozás rövid lényegét,

-         a hozott határozatokat, illetőleg rendeleteket.

               (2) Amennyiben a képviselő-testület nem a 19 § (1) bekezdésében megjelölt formális határozattal döntött, de valamely kérdésben állásfoglalást, véleményt alakított ki, úgy a jegyzőkönyvből ennek egyértelműen ki kell tűnnie.

               (3) A testületi ülésen tanácskozási, illetve felszőlalási joggal hozzászóló személy kérheti, hogy saját, vagy más hozzászólását részben vagy egészben szó szerint vegyék jegyzőkönyvbe. A saját hozzászólás szó szerinti rögzítése nem tagadható meg, a más hozzászólásnak rögzítése ellen az érintett tiltakozást jelenthet be. Vita esetén a polgármester dönt.

               (4) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

23. §.   (1) A testületi ülésről a polgármester engedélyével a polgármesteri hivatal dolgozója hangfelvételt is készíthet, a hangfelvétel azonban nem helyettesítheti a jegyzőkönyvet. A hangfelvételt – ha ilyen készült – az ülés napjától számított egy évig a polgármesteri hivatalban meg kell őrízni. A hangfelvételről kivonatot, illetőleg részben vagy egészben másolatot készíteni csak a képviselő-testület, illetőleg a polgármester engedélyével lehet.

            (2) A képmagnetofon (video) vagy filmfelvételre a hangfelvételre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy engedélyt arra csak a képviselő-testület adhat.

 

Lakossági fórumok (falugyűlés, közmeghallgatás, helyi népszavazás

Falugyűlés

 

24. §    (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer a munkatervben meghatározott időpontban falugyűlést hív össze, a lakosságot, annak jelentős részét érintő kérdések megvitatására.

            (2) A falugyűlésen a polgármester tájékoztatást ad a képviselő-testület működéséről, az önkormányzat gazdálkodásáról, céljairól, illetve, ha a falugyűlést meghatározott kérdésben való állásfoglalás kialakítása céljából hívták össze, úgy e kérdés legfontosabb sajátosságairól, a megítélését befolyásoló jelentősebb körülményekről.

25. §    A falugyűlés helyéről és időpontjáról, annak napirendjéről a lakosságot a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján kifüggesztett meghívóval kell értesíteni.

 

Közmeghallgatás

26. §    A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal a munkatervében meghatározott időpontban közmeghallgatást tart. Ennek időpontjáról, napirendjéről a lakosságot a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok szerint tájékoztatni kell..

27. §    (1) A közmeghallgatásra az állampolgárok, illetőleg szervezetük a képviselő-testülethez közvetlenül kérdést intézhetnek, javaslatot tehetnek.

            (2) A közmeghallgatásra egyebekben a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

 

A képviselő-testület bizottságai

28. §                A képviselő-testület a helyi önkormányzati ügyek eredményesebb ellátása céljából szükség szerint ideiglenes bizottságot hoz létre.

29. §    A bizottság tagjainak létszámát a képviselő-testület a megválasztás alkalmával határozza meg.

 

Polgármester, alpolgármester, képviselő, jegyző, Polgármesteri Hivatal

Polgármester

30. §                A polgármester a tisztségét oly módon – főállásban illetőleg társadalmi megbízatásban – látja el, ahogyan megválasztották. Státuszának megváltoztatására csak a törvényben meghatározott módon kerülhet sor.

31. §    A polgármester feladatainak, államigazgatási hatásköreinek felsorolását a 3. sz. melléklet tartalmazza.

32. §                A főállású polgármester felett a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, melyeket – az alapvető munkáltatói jogok kivételével – az alpolgármesterre átruházhat.

33. §    A polgármester a jegyző úján irányítja a Polgármesteri Hivatalt.

 

Alpolgármester

34. §    (1) A képviselő-testület a saját soraiból – a polgármester helyettesítése céljából – társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

            (2) Az alpolgármester – a polgármester akadályoztatása esetén – teljes jogkörrel helyettesíti a polgármestert azzal, hogy az akadály megszűnését követően a tett intézkedésekről haladéktalanul köteles a polgármestert tájékoztatni.

 

Képviselő

35. §    A képviselő köteles tevékenyen résztvenni az önkormányzati testületek munkájában.

35. §    A képviselő tevékenységéhez szükséges technikai feltételeket a Polgármesteri Hivatal biztosítja.

37. §    A képviselő köteles – lehetőség szerint – előzetesen bejelenteni a polgármesternél, ha az ülésen való részvételben vagy megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.

 

Jegyző

38. §    A képviselő-testület az általa kiírt pályázatban meghatározott feltételek figyelembevételével nevezi ki a jegyzőt.

39. §    A jegyző a törvényben foglaltakon túl

a)      a polgármester útmutatása alapján előkészíti a képviselő-testület, bizottság elé kerülő előterjesztéseket, illetőleg állást foglal azok jogszerűsége tekintetében,

b)      véleményt nyilvánít a polgármester (alpolgármester) illetőleg a képviselők kérésére jogértelmezési kérdésekben,

c)      igény szerint tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról az államigazgatási ügyintézés helyzetéről,

d)      szükség esetén javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára.

40. §    A jegyző részletes feladat és hatásköreit a 3. sz. melléklet tartalmazza.

 

Polgármesteri Hivatal

41. §    A képviselő-testület egységes Polgármesteri Hivatalt hoz létre és működtet. A hivatalt a polgármester irányítása mellett – jegyző vezeti.

42. §    A hivatali munkaidő minden nap munkanapon 7,30 órakor kezdődik és hétfőtől csütörtökig 16, pénteken 15,30 óráig tart.

43. §    Munkaidőn kívüli illetve a heti szabad- és pihenőnapon is el kell látni a házasságkötéssel, névadó ünnepséggel, gyászszertartással kapcsolatos határnaphoz kötött feladatokat.

44. §    A hivatal ügyfélfogadási ideje hétfőtől péntekig de. 8-11 óráig, délután 13 órától 14, 30 óráig tart. Az ügyfélfogadási rendet a hivatalban jól látható helyen ki kell függeszteni.

45. §    (1) A polgármester ügyfélfogadási ideje minden pénteken 9-12 óráig tart.

            (2) A jegyző ügyfélfogadási ideje minden héten kedden 8-12-ig tart.

46. §    A Polgármesteri Hivatal működésének további szabályait – a jogszabályban foglaltak figyelembevétele mellett – a jegyző ügyrendben szabályozza. Az ügyrendet a polgármester hagyja jóvá, s mellékletként az SZMSZ-hez kell csatolni.

Társulások

47. §    Társulás alapításáról, illetve már működő társulásba való belépésről a képviselő-testület esetenként dönt. A társulásokra vonatkozó megállapodásokat az SZMSZ-hez kell csatolni, annak mellékleteként kell nyilvántartani.

 

III.

Az önkormányzat gazdálkodása, vagyona

48. §    Az önkormányzat éves költségvetés alapján gazdálkodik. A költségvetést, illetőleg az ennek végrehajtásáról szóló zárszámadást rendeletben kell megállapítani, illetve elfogadni.

49. §    Az önkormányzat vagyonának számbavételére, elidegenítésére és megterhelésére, illetőleg más hasznosítására külön rendeletet alkot.

 

IV.

Záró rendelkezések

50. §    Jelen rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 2/0991. (IV.9.) sz. önkormányzati rendelet, valamint az ezt módosító 3/1991. (X.14.) számú önkormányzati rendelet.

 

 

Mezőpeterd, 1995. május 3.

 

 

 

 

Kádár Miklós                                                                            Dr. Krizsán Miklós

Polgármester                                                                                     jegyző

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mellékletek

 

1. A képviselők és polgármester neve, lakcíme

2. Az önkormányzati rendeletek előkészítésének és megalkotásának szabályai

3. A polgármester feladatai, államigazgatási hatáskörei

A jegyző feladat- és hatáskörei

4.Hatályos rendeletek jegyzéke

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.sz. melléklet

 

Mezőpeterd Községi önkormányzat képviselő-testületének tagjai:

 

1.Kádár Miklós polgármester Széchenyi u. 13.

2.Erdei Józsefné képviselő Ady E. u. 6.

3.Gál Sándor képviselő Széchenyi u. 17/A

4. Keszeli Antal képviselő Bocskai u. 8.

5.Kogyila József képviselő Széchenyi u. 21.

6.Lupócz János képviselő Kossuth u. 2.

7.Varga Andor képviselő Kossuth u. 36.

8.Vincze István képviselő Petőfi u. 11.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.sz. melléklet

 

Mezőpeterd  Önkormányzat képviselő-testület az önkormányzati rendeletek (továbbiakban: Rendeletek) előkészítésének, megalkotásának és kihirdetésének szabályait – a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. és a végrehajtására kiadott 12/1987. (XII.29.9 IM. Számú rendelet előírásainak figyelembevételével – a következők szerint állapítja meg:

 

Rendeletalkotás kezdeményezése:

 

1.) Rendelet alkotását kezdeményezheti:

-         képviselő,

-         a polgármester (alpolgármester)

-         a képviselő-testület bizottsága,

-         a jegyző.

   Amennyiben nem a jegyző a kezdeményező, úgy véleményét a kezdeményezés tárgyában előzetesen ki kell kérni. A jegyző szükség szerint intézkedik a tervezet kidolgozására.

 

A tervezet készítése:

 

2.) A képviselő-testület –elsősorban a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek körében –  irányelveket, szabályozási szempontokat határozhat meg, melyeket a tervezet összeállításánál figyelembe kell venni.

3.) A rendelet tervezetét a polgármesteri hivatal bevonásával a jegyző készíti el. A képviselő-testület az elkészítéssel mást is megbízhat, szükség esetén külső szakértőt is igénybe vehet.

4.) A lakosság széles körét érintő rendeletek tervezetét a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 10 napra közszemlére kell tenni. A közszemle időtartama alatt a tervezet, illetőleg annak egyes rendelkezései ellen a polgármesterénél vagy a jegyzőnél írásban kifogást lehet emelni. A kifogásra a megkeresett köteles írásban érdemben válaszolni. A bejelentett kifogások és az azokra adott válaszok lényegét a tervezet képviselő-testület elé terjesztésekor ismertetni kell.

 

A tervezet képviselő-testület elé terjesztése

5.) A rendelet tervezetét írásbeli előterjesztéssel (indoklással) kell a képviselő-testülethez benyújtani. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell mindazokat, amelyeket az az SZMSZ az írásbeli előterjesztéssel kapcsolatban előír.

6.) Az elfogadott rendelet hiteles szövegének összeállítása a jegyző feladata.

7.) A jegyző a hiteles szöveg egy példányát a döntéssel érintett testületi ülés jegyzőkönyvének első példányához csatolja, további egy példányát pedig – törvényességi felülvizsgálat céljából – megküldi a megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének.

 

A rendeletek jelölése

8.) A rendeleteket évente egytől kezdődő arab sorszámmal, törve az évszámmal, a kihirdetés időpontjával és a jogalkotó megnevezésével kell jelölni. (Pl. 3/1995.(II.1.) Kt. számú ökr.)

 

A rendelet kihirdetése

9.) A rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdető tábláján 30 napra ki kell tűzni. Amennyiben a rendelet terjedelme miatt ez nem lehetséges, úgy a hirdetőtáblán felhívást kell a lakossághoz intézni. A felhívás tartalmazza a rendelet megjelölését, valamint azt a tájékoztatást, hogy a rendelet teljes szöveté a Polgármesteri Hivatalban munkaidő alatt bárki megtekintheti.

10.) A kihirdetés időpontja a rendelet, illetőleg az erre utaló felhívás közzétételének napja. A kihirdetés napját a jegyző feltünteti a rendelet megjelölésében, egyidejűleg a kihirdetés megtörténtét záradék formájában a rendeletre felvezeti.

11.) A kihirdetett rendeletet a jegyző megküldi

-         a képviselő-testület tagjainak,

-         a szabályozással érintett szerveknek, szervezeteknek,

-         azoknak, akiket a képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal minden esetben meg kell hívni.

 

A rendelet nyilvántartása

12.) A hatályos rendeletek jegyzékét az SZMSZ-hez kell csatolni. A jegyzék vezetése a jegyző feladata.

 

 

 

Kádár Miklós                                                                        Dr. Krizsán Miklós

Polgármester                                                                                jegyző

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mezőpeterd községi Önkormányzat képviselő-testületének   1/1996. (I.23.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/1995.(V.3.) sz. rendeletének módosításáról

 

Mezőpeterd községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990 évi LXV törvény alapján az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/1995.(V.3.) sz rendeletét az alábbiak szerint módosítja:

 

1. §

 

A rendelet 15 § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

15 § (1)           A testület ülés rendjének biztosítása a polgármester feladata. A feladatkörében ismételt rendbontás esetén az azzal érintett személy, vagy személyek kizárására intézkedhet, kivéve a képviselőt.

 

A rendelet 15 § (2), (3) (4), (5), (6) bekezdése hatályát veszti-

 

E rendelet a kihirdetése napján lép életbe.

 

 

 

Mezőpeterd, 1996. január 23.

 

 

Kádár Miklós                                                                                       Dr. Krizsán Miklós

Polgármester  sk                                                                                             jegyző sk       

 

 

 

 

 

 

 

 

Mezőpeterd községi Önkormányzat képviselő-testületének   5/1999. (IV.30.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/1995.(V.3.) sz. rendeletének módosításáról

 

Mezőpeterd községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990 évi LXV törvény 18 § (1) bekezdésében foglalt jogkörében – a jogalkotásról szóló 1987 évi XI törvény 10 § a./ pontjának előírásaira is figyelemmel – az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/1995.(V.3.) sz rendeletét az alábbiak szerint módosítja:

 

1.      §.

 

(1)     A rendelet 1 sz. melléklete helyébe a következő melléklet lép:

 

Mezőpeterd községi Önkormányzat képviselő-testületének tagjai:

 

1./ Ifj Pap Miklós                  polgármester                      Petőfi u. 17.

2./ Alimán János                   képviselő                            Dózsa u. 1.

3./ Borosné Vékony Judit      képviselő                           Vörösmarty u 4.

4./ Erdei Józsefné                  képviselő                            Ady E. u. 6.

5./ Ficz János                         képviselő                           Ady E u. 8.

6./ Gál Sándor                        képviselő                           Rákóczi u. 13.

7./ Keszeli Antal                    képviselő                           Bocskai u. 8.

8./ Varga Andor                     képviselő                           Kossuth u. 36.

9./ Vincze István                    képviselő                           Petőfi u. 11.

 

2.      §.

 

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

 

Mezőpeterd, 1999 április 30

 

 

Pap Miklós                                                                  Dr. Krizsán Miklós

polgármester                                                                          jegyző

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mezőpeterd községi Önkormányzat képviselő-testületének 14/2002.(X.29.) kt. sz. rendelete az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról szóló 4/1995.(V.3.) sz. rendeletének módosításáról.

 

Mezőpeterd községi Önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított és kiegészített 1990. évi LXV. törvény alapján az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról szóló 4/1995.(V.3.) sz. rendeletét (a továbbiakban: Rendelet) az alábbiak szerint módosítja.

 

1.      §

 

A Rendelet az alábbi 29/A §-sal egészül ki:

 

(1)    A képviselő-testület az önkormányzati képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatának kezelésére, nyilvántartására és ellenőrzésére háromtagú vagyonnyilatkozat-kezelő bizottságot hoz létre.

(2)    A bizottság belső működési szabályait maga állapítja meg ügyrendjében.

(3)    A vagyonnyilatkozat-kezelő bizottság tagjainak nevét e rendelet 1. sz.

      melléklete tartalmazza.

 

2.      §.

 

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

 

 

Mezőpeterd, 2002. október 29.

 

 

Pap Miklós                                                                    Dr. Krizsán Miklós

polgármester                                                                             jegyző        

 

1.      sz. melléklet az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról szóló 4/1995.(V.3.) sz. rendeletének módosításáról szóló 14/2002.(X.29.) kt. sz. rendelethez.

 

 

A vagyonnyilatkozat-kezelő bizottság tagjai:

 

1./ Borosné Vékony Judit önkormányzati képviselő

 

2./ Keszeli Antal önkormányzati képviselő

 

3./ Erdei Sándor önkormányzati képviselő

Az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról.
vissza 
 
Keresés
 
 Települési képek 
Vendégkönyv
3 Tétel
2009.06.07.18:06:00

  Mezőpeterd Község Önkormányzata
  Mezőpeterd  
tel:   fax:
email:
powered by UNIPortal